Legnagyobb örömmel jelentem, hogy túléltem az esküvői partit...
Csütörtökön egy tonna húst és a buli összes kelléket megvásároltuk egy nagy furgont megtöltöttünk vele...
Pénteken reggel 9tol este 6ig főztem kb. 100 emberre való gulyáslevest... és úgy nézett ki óriási karikákkal a szemem alatt fogadhatom az embereket a fogadáson...
Ez ellen sürgősen tenni kellett valamit úgyhogy életmentő alváskúrába kezdtem.
Szombaton reggel 10 korul sikerült kimásznom az ágyból amikor a segítő siserehad megérkezett és elkezdte feldíszíteni a házat...
Kérdezgettek mi hol van, és keresnem kellett egy gyerekkori képet amit keretbe raktunk John gyerekkori kepe melle... nem hagytak, hogy elmenjek fürdeni és hajat mosni tehát változatlanul a köntösömben rohangásztam, mint egy ráérős királylány...
Nemsokkal ébredésem után John felhívta a figyelmemet az időjárásra...
Szeptember 16an hó borította a környező hegyeket, lenyűgöző látványt nyújtott a hegy lába őszi színekben... a csúcsát pedig hófedte. John megnyugtatott valószínűleg jövő heten felmelegszik az idő és eltűnnek a hósipkák.
Amint kiléptünk a házból elkezdett esni a hó.. ilyet sem éltem meg :)
A fodrászom, az egyik testvér 1-re vart, hogy megalkossa élete legnagyobb hajkölteményét.
Szent borzadalommal tapasztalta mennyi hajam van... ha o ezt tudta volna előre kb. 2 órával előbb fogadott volna...
Ami nekünk móka volt és rohant az idő... az Johnnak kínszenvedés... egy nőre várni órákat...
Elméletileg 4kor kezdődött a fogadás, de anyósomék szerint 5 előtt biztos nem érkezik majd senki...
Nos 4kor kezdett ideges lenni a párom... háromnegyed ötkor meg már jócskán paprikás volt... azt sem tudta hova tegye magát.
Mindezt Zsolti elvezte a legjobban, mert addig is játszhatott a tesó fiúcsemeteivel.
Ki-be rohangásztak az enyhe hóesésben és terveztek hogyan fognak hóembert építeni.
Amikor mar 5 óra is elmúlt mi is elkezdtünk aggódni... 5.15 kész lettem sminkkel együtt...
Fel hat is elmúlt már amikor megérkeztünk a helyszínre.
Gyönyörűen feldíszítettek kék és barack szín dominált a dekorációban, ami remekül illett az én sötétkék hosszú ruhámhoz.
(Ennek a ruhának is kb. 2 hetes története van... de a nagy nap előtt 2 nappal sikerült rátalálnunk - meglepően olcsón - tehát a stressz egyik fele, ami roncsolt mar vagy 3 hete megoldódott... )
Legnagyobb meglepetésünkre ekkor meg csak 1 vendég volt ott, egy pontos katonaember John barátja.
Fel hét fele járhatott az idő mikor is el kezdtek szállingózni az emberek... nem sokkal később mar vagy ötven meghívottat kerülgethettem és a szám csak nőtt és nőtt...
Az ajtóban egy asztalon helyezhettek el ajándékaikat este kilencre az asztal mar roskadásig tele volt.
Ekkor tortat bontottunk... meghozza kettő tortat a cég jóvoltából. Ugyanis megrendeltek nekünk a csokitortat, ami az áruházban elfelejtettek elkészíteni helyette gyorsan odaadtak egy vasárnapi rendelést, fehér díszítésű répatortát... nem olyan borzasztó, mint amilyennek hangzik letagadható, hogy répa van benne...
A fehér tortat ingyen megkaptuk és megígérték amilyen gyorsan tudjak megcsinálják a csokitortat... természetesen felárért...
Senki nem bánta hogy végül 2 óriási tortank lett. Mindkettő kishiján elfogyott.
Megérkezett az a több, mint száz ember akire vártunk így torta szeges után ajándékokat bontottunk... vagyis én bontottam mint egy lelkes kisgyerek... John rendszerezte és egy lány testvér pedig adminisztrálta.
Erre szükség is volt hiszen 2 percen belül elfelejtettük volna kitol mit kaptunk.
John megkapta álmai vörös mikrohullámú sütőjét :)) és a legtöbb ajándék a leendő konyhánkat díszíti vagyis az én munkámat fogja megkönnyíteni.
Egy figyelmes testvér, aki a legjobban ismeri Zsoltit egy fantasztikus pókemberes hátizsákot ajándékozott neki - tele játékkal, így o sem panaszkodhatott. Mindenki mosolyogva figyelte hogyan ugrál örömében körbe a teremben.Összegzésül a gulyáslevest és a körözöttet mindenki nagyon elvezte.. olyannyira, hogy a megvásárol tonnányi salátához jóformán hozzá sem nyúltak (kivéve, aki vegetáriánus).
A négy óriás lábosnyi gulyásból is maradt azért saját használatra is.
Ami nagy szó, hogy meg a John is megkóstolta és ízlett neki... "engedélyt adott" hogy ilyet máskor is főzhetek ( meg ha leves is, amit o nem igazan kedvel)
A mozgalmas hétvégémbe csupán egy dolog nem fért bele... ez a tanulás úgyhogy ma nagy mértékű lapítás lesz az órán. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése