bemutatkozás

Üdvözlet minden kedves látogatónak, ez a blog amerikai életünket mutatja be megérkezésünk óta. A történetek tükrözik az érdeklődési körömet és a velünk megesett kalandokat. Jó szórakozást az olvasáshoz!!

2007. május 27.

1 évesek vagyunk hurrrááá










Magam sem hiszem hogy 1 év eltelt mióta kimondtuk a boldogító igent a párommal sokatok jelenlétében.
Sok viz lefolyt azóta a vén Dunán... és mi is tapasztaltabbak lettünk sok témában...
Rokonok segítségével gyermekmegőrzést nyertünk a hétvégére és egy mini nászútra mentünk kb 150 kilométerrel odébb.... a választásban a legfontosabb tulajdonságok egyike a medence és a jakuzzi volt.
Az már csak fokozta a hangulatot, hogy a jakuzzi a saját szobánkban volt :)))))))

Rögtön ki is találtuk hogy óriási habparty-t fogunk tartani... igen ám de arra csak tapasztalatból jöttem rá ha feltöltöm a jakuzzit és habfürdőt rakok bele az úgy felhabzik hogy örülök, ha kilátok a habból... mint a példa is mutatja...
A medence meg egyébként épp kellemes méretű kb 2 személy részére... de nem akkor amikor 5-10 gyerek ugrándozik úszóalkalmatosságokkal együtt. Így mikor John kihullott az éjszakázástól én este 9kor lementem uszikálni... nagyon kellemes volt...
El is ábrándoztam rajta hogy nekem sem kellene nagyobb medence ennél :)))))))

3 nap alatt sikerült bepótolnom több év lemaradást tévénézésben... az oktatócsatornákat nagyon élveztem és több csatorna foglalkozott ház építéssel szépítéssel és ehhez kapcsolódó versenyekkel... no persze nem csak műsorban de reklámban is behoztam a lemaradást... vicc nélkül minden 15 percben 10 perc reklám van az adókon... ez még rosszabb, mint Európában...
Nászúthoz illően minden este más étteremben vacsiztunk.
Az első este egy terülj terülj asztalkám étterembe mentünk ahol hegyekben állt az étel és mi annyit ehettünk amennyit bírtunk... de már az első tányérnál kifulladtunk :) a választékot tekintve nem is bántam, hogy csak egy óriási tányér salátát készítettem magamnak egy héjába sült krumpli köré. Második nap viszont meglátogattuk az egyik kedvenc éttermünket... vagyis nem tudtuk hova menjünk ... csellengtünk az utcákon és hirtelen felfedeztük itt is van éttermük... a képen látható rántott csípős szószba mártott csirkeszárny a specialitásuk, ranch mártással, ami hasonlít kicsit a tartár mártásra de egyáltalán nem az... valamint finom ropogós zellerszárakkal...
Az első kedvencem Amerikában ez a ranch szósz ... amit elméletileg akár otthon is elkészíthetünk... majd jól meg kell tanuljam miként is mert a finom ropogós salátámat leginkább ezzel a szósszal szeretem meglocsolni.
Sajnos minden móka - főleg ha jól érzed magad - hamar véget ér... de még utolsónak már hazaérve bebarangoltuk kicsit a várost, ahol lakunk. Vasárnap lévén az autó kereskedéseket zárva találtuk, de elsétáltunk piacfelmérés céljából és hogy kitaláljuk milyen autót is szeretnénk majd a későbbiekben. Őrült meleg májusi nap volt így a kalandozásunkat egy belvároshoz közeli parkban fejeztük be, pihenésképpen... Hihetetlen de még egyikünk sem járt ezen a helyen korábban...
Feltöltődve élményekkel és álmosan igyekeztünk hazafelé, amint a nap lement a láthatáron bearanyozva a láthatárt.

2007. május 21.

Vámpírkurzus -- a vérvétel tudománya



Nővérként tudom ez egy komoly probléma, de egyenlőre kissé tartok attól, hogy tűket döfködjek az emberekbe vérvétel vagy egyéb okból... persze tudom, hogy ez csak a javukat szolgálja... de amennyit engem böktek a rossz vénáimmal... átérzem a problémát.
Így elhatároztam, hogy a 2 szórakoztató hölgynél elvégzek egy vámpírkurzust. :))))
Nem nehéz... 6 órát végig ülünk anatómia és egyéb szépségek és aztán gyakorolunk bábukon... majd egymáson... jól hangzik nem?
Végül kiderült mindenkinek csak 1 embert kellett sikeresen megcsapolnia és ez volt a vizsga... utána megkaptuk a bizonyítványt róla.
Így elméletileg már én is jogosult vagyok döfködni... :)))))

2007. május 20.

Woodland




8 hónap és máris elszoktam a folyamatos rohangálástól és munkától...
Az első gyakorlati napomat egy közeli idősek otthonába töltöttem... és a legárasztóbb az volt, hogy nem csináltunk semmit... majdnem 4 órán keresztül csak tébláboltam... ez az őrületbe kergetett...
Persze ez nagyban függött az ügyeletes nővér hozzáállásától. Szerencsétlenségemre kifogtam egy unott nővért, aki a szünetben látványosan állást keresett a helyi lapokban. Nem úgy nézett ki mintha nagyon dolgozni akarna, nővérhívó jelekre szépen komótosan válaszolt, ha éppen elérhető volt. Többször csak szó-nélkül eltűnt otthagyva engem egyedül az összes bentlakóval.
Ez vacsorakor kicsit változott akkor legalább volt mit tenni, onnantól kezdve nem volt megállás, de én inkább rohanok, mint meg esz az unalom.
A vacsorához való készülődés nagyon tanulságos volt, behelyeztek mindenkit egy tolószékbe - ki mennyire tudott ülni és összegyűjtötték őket egy felügyelet nélküli teremben, ahol az egyik falon TV volt. Valakit még annyira se méltattak, hogy a TV felé fordítsák. Szerencsére pár rokon is megjelent a színen, akik legalább beszéltek pár emberhez. Persze ez a magyar valóságban nem annyira megdöbbentő, de erre itt nem számítottam.
Meg is lett az eredménye a napnak este 9 után mikor hazaértem ... nem kellett altatni.

2007. május 14.

Családi iskolabusz...




Jó a nagy család és néha programot is ad de nem bánom. A koraszülött babával rendelkező sógornőm segítségre szorul, eddig ő hozta és vitte a csemetémet iskolába. Most én teszem ugyanezt. Hordom a gyerekeket és átérezhetem milyen volt az ő programja ... majd minden 2 órában indulhatok hazavinni 1 csoport gyereket.
Az intenzív CNA tanfolyam után nem bánok egy kis kikapcsolódást és tanulnom is kell a vizsgára.
A gyerekek élvezik, hogy én viszem őket haza... csak hiányolják a légkondit mert már nagyon meleg van mindennap... :)))) hát igen ők másba nőttek fel.

2007. május 12.

Wheelers Farm - magyar iskola szülői értekezlet





Hivatalosan is itt a nyár, még a magyar iskolások is elmennek nyári szünetre.
Egy utolsó hétvégi programra összegyűltünk egy skanzen jellegű parkban.
Meg kellett beszéljük a jövő évi programot. Lemondott a tanárnő.. nem akarja továbbvinni így valószínű én is tanárnő leszek jövő évtől (ha sikerül új helyet találni). Sok türelem kell hozzá mert a gyerekek leginkább angolul szeretnek egymás között beszélni így lassan vagy egyáltalán nem válaszolnak magyar kérdésekre. A legnyitottabb a Zsolti persze ezzel nem mondtam újat... :)))

A gyerekekhez csatlakozott egy nagy gyerek is... a férjuram.
Mivel unatkozott a magyar megbeszélésen elment kalandozni és sántikálva tért vissza. Mint megtudtam fára mászott és onnan leugrott... sajnos rosszul landolt így megrepesztette valószínű a talpcsontját... és alig bír járni... nem is tudom kire kell jobban odafigyelni. ?! :))))

2007. május 7.

CNA tanfolyam




Mostanra már legtöbben tisztában vagytok egészségügyi elhivatottságommal... az iskola hosszú és addig is szeretnék némi tapasztalatot szerezni... így elhatároztam, hogy elvégzek egy nővérasszisztens tanfolyamot, amivel alkalmazásba kerülhetek a kórházban.
Azért a bürokrácia itt is dolgozik rendesen, a tanfolyam elvégzésével elsősegély-nyújtási, veszélyes, fertőzött anyag kezelési és újraélesztési igazolványt is kapunk.. de az állam még több pénzt akar így a tanfolyam vizsgáját követően állami vizsgát is kell tenni ( plusz pénz) de ehhez formanyomtatványt kell kitölteni plusz csekket küldeni... majd ők válaszolnak egy voucher-rel majd fel kell őket hívni időpontot egyeztetni ami akármikor lehet... és noha számítógépes az írásbeli teszt és azonnali eredményt ad... a bizonyítvány csak minimum 2 hét után küldik ki... addig biztos jól leellenőriznek hogy megérdemled-e.
Állásba kerülni sem lesz egyszerű pedig van ismerősöm de természetesen az egyik legjobb kórházat választottuk ki... így nem csoda ha az utcáról nem is vesznek fel embert kizárólag ajánlással.
A kiválasztott kórház pedig az egyetemi tankórház... merthogy reményeim szerint a főiskola után megfejelhetem még a diplomás nővér diplomámat egy még felsőbb-fokú papírral.


Persze ne rontsam el ezzel a hangulatomat... mert a tanfolyam viszont briliáns volt.
A képen látható 2 hölgy tartotta... mindkettőjüknek 15 évet meghaladó munkatapasztalata van... és szórakoztató történetekkel színesítették az egy hetes intenzív tanfolyamot...
Tényleg intenzív volt - reggeltől estig bent voltunk, de nem bántuk egy cseppet sem mert mindkettőjük különböző humorérzékkel megáldva fűszerezte a tanulnivalót.
Hihetetlen a statisztika, de a legegyszerűbb kézmosással a fertőzések 95 %a elkerülhető lenne így mindenki az egészségügyben egy egyszerű kézmosással életek százait mentheti meg...
A tanfolyamon megtanultam hogy itt is imádják a rövidítéseket, akárcsak az AIESEC-ben ... csak győzzem megtanulni őket.
Nem mondom vannak benne olyan részletek amiről legszívesebben senki sem beszél, de egyetlen gondolat kell mindenki szeme előtt lebegjen, hogy ezzel egy beteg emberen segít.
Szerencsére az írásbeli teszt az ezernyi logikus és empátiával megválaszolható kérdés lesz.
A gyakorlat meg majd meg lesz némi gyakorlással :))))
A tanfolyam több okból is hasznos. Különböző bizonyítványokat kapok. Mint például elsősegély nyújtó kártyát, újraélesztést engedélyező kártyát. Fertőző vérkészítménnyel és véren keresztüli fertőzések elleni oktatásról szóló kártyát.
Nem tervezem de soha nem tudhatjuk mikor lesz alkalom bárkinek segíteni.
Magyarországon nem nagyon használatos, de itt még a hétköznapi emberek is használják a kézfertőtlenítő folyadékot. Ez úgy néz ki mint egy folyékony szappan és abban segít ha nincs víz a közelben hogy kezet tisztíts lefertőtleníti a kezet. Nagyon hasznosnak találtam így vettem magamnak egyet és a kocsi csomagtartójába raktam az elsősegély láda mellé.

2007. május 3.

Vizsgaidőszak örömei




Már csak napok kérdése és túlélem az idei szemesztert.
Hétfőn 2 vizsgához is szerencsém van... meg fuldokló köhögéshez... hogy megint mit csináltam ki tudja de a környékemen senki sem beteg...
Szerdára sikerül elérnem hogy a fél fülemre nem hallok és változatlanul göthös vagyok... de ezt túléve már csak várnom kell az eredményeket és hogy lezárják a félévemet.
A matek és kémia nem volt túl rémisztő remélem, hogy sikerült jó eredményt elérnem... de a biológia... az egy rémisztő kínzás volt... ismeretlen kérdések... sok nem is szerepelt a féléves anyagban... így csak ráérzésből és a leglehetetlenebb válaszok kiszortírozásából jutottam "eredményre"... ki tudja milyenre...
Tudtuk hogy szívatós lesz a biológia, de erre azért senki nem számított... központilag írta valamilyen tanár... közel sem volt ahhoz amit mi tanultunk.

Ja csak érdekességként az amerikaiak 1 héttel később ünneplik az anyák napját... gondolom csak hogy különbözzenek... csoda hogy Valentin nap ugyanakkor van... de azt meg talán ők találták ki és az egész világ másolja őket.

Most hogy ilyen kripli vagyok a fülemmel gondoltam jó volna némi fülcsepp... bementem egy hely gyógyszertárba és néztek rám bután... fülcsepp? Mi az a fülcsepp???

Ezt felettébb szórakoztatónak találtam...