bemutatkozás
Üdvözlet minden kedves látogatónak, ez a blog amerikai életünket mutatja be megérkezésünk óta. A történetek tükrözik az érdeklődési körömet és a velünk megesett kalandokat. Jó szórakozást az olvasáshoz!!
2006. szeptember 22.
Hogyan és hova is mentem iskolába...
Augusztus elején rögtön a Kresz tanfolyamra való beiratkozás után elmentünk a helyi főiskolára körülnézni. Megérdeklődtük hogyan is lehetnék tagja a nagy boldog csapatnak a Salt Lake City Community College egyik campusban ( iskolai terület) .
A második látogatás alkalmával a kedvesem minden felkészülés nélkül közölte hogy most pedig irány az angol felmérő teszt illetve a matematika...
Így kerülnek be az emberek a megfelelő osztályba.
A tesztek számítógépen kell megcsinálni és több mint száz kérdés témakörönként... a matek végén már azt hittem belepusztulok és el is fáradtam... úgyhogy találomra nyomogattam az A, B , C , D megfejtéseket... és még ezzel együtt is egy középhaladó osztályba kerültem, amitől az egész család hanyatt-dobta magát... még az én matek szerető kedvesemnél is jobban teljesítettem...
Hmmm talán ez az áldása a magyar iskolának.. tanulás nélkül is felidézhetem a törtek rejtelmei.. meg az egyenleteket... viszont amikor már sinus cosinusnál tartottunk meguntam...
meg a szabályokat se tudtam... indult a tipp özön...
A középhaladó algebra ( Math 1010) csoportba kerültem...
Bizonyosan imádják a számokat az amerikaiak. Az utcák nevek helyett számok vannak. Észak 200 Kelet 4000 meg ilyenek... teljesen koordináta rendszerszerű a városhálózat...
Angolból nem sikerült ennyire jól teljesítenem, de így is a középhaladó alatti osztályba kerültem... így külön írás órára és olvasás órára járok.
Ezek mind alapozó tantárgyak.. általában az emberek első éve.. vagy 2-3 szemesztere azzal telik, hogy a szakosodáshoz szükséges tantárgyi krediteket gyűjtögetik.
Én egyenlőre health science (egészségügy tudomány) szakos vagyok... különösebb szakirány nélkül... bár titkos vágyaim között szerepel az egyik legbonyolultabb, a diplomás nővér diploma megszerzése...
Ezzel tovább mehetek az egyetemre és abszolút felsőfokú MBA képzést nyerhetek.
Csak legyen hozzá elég pénz, kitartás és fej...
A suli óriási, csak a mi campus-unk látható a képen.. és ide 16000 nappali tagozatos tanuló jár és ki tudja mennyi estis, meg levelező... a főiskolának 4 fő épület komplexe van meg még 11 másik bérelt épülete... és összesen 60000 diák iratkozott be az idei félévre.
A méreténél fogva is nagyon elkülönülnek a különböző tantárgyakat választott emberek... és mindenkinek van másik tantárgya... szóval akár a szorgos hangyák rohangálunk... és egyenlőre nem sok barátság született... hacsak nem már korábban élő barátság volt.
Nagyon felületesek a diákok... kedvesek és érdeklődőek de a második mondat után már mennek is tovább más irányba.
Ami valamilyen szinten ehhez tartozik, ha belépnek valahová... és ezek kis termek általában... még a tanárnak sem köszönnek!! Osztálytársaknak meg pláne nem... szóval elég csodabogárnak számítok azt hiszem... mert engem úgy tanítottak ha belépsz valahová akkor köszönsz...
Nos ennyi észrevétel után szaladok és eszem valamit ebédre....
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése