Életem első töklámpása...

Olyan mozgalmasra sikeredett a nap, hogy csak lefekvés előtt jutottunk el odáig, hogy a tököket faragni kezdjük.
Amilyen szórakoztatónak tűnhet a gyerekeknek a lámpás faragás olyannyira kemény fizikai munka... arról a kuplerájról nem is beszélve ami a tök kifaragásával jár... több kiló tököt kifaragtam az órás fej tökökből. Tervem nem volt vele így csak a szemetesben landolt a maggal átitatott csúszós ragadós massza. ( A szagát már nem is elemzem.) Ez volt életem legelső tökfaragása, nem is tudtam hol kezdjek hozzá... levágtam a tetejét és kibeleztem kezdetnek. Ekkorra már teljesen kimelegedtem. Az első percekben még Zsolti is próbált segíteni, de rövid időn belül rájött, hogy ez nehezebb, mint gondolta és feladta.
Itt persze a kép kedvéért pózol, hogy látszódjon az ő keze munkája is benne van a tökben.
Ha hamarabb rávettem volna magam a készülődésre nagyon különleges tököket is faraghattam volna (a nemlétező szabadidőmben) erre is vannak kis füzetecskék ami mellé még precíziós faragó szerszámokat is adnak.
Meglátjuk, hogy jövőre milyen hangulatban leszek...
De azért minden csepp izzadság ellenére nagyon meg voltam elégedve az eredménnyel.
Ceruza terveim voltak, hogy miként lehet kifaragni őket... és Zsolti a hipnotizált szeműt választotta. A középsőt apának csináltam és a legkisebb lettem én. A lényeg, hogy mindegyik különböző technikával készült gyakorlásképpen.
Nem volt olyan egyszerű faragni mint hittem, de ebben is igaz gyakorlat teszi a mestert. Gyorsan megörökítettük a lámpásokat, mert minden egyes pillanattal szomorúbbá váltak.

Tökvásár , készülődés Halloween-re

Addig nyúzott a gyerek míg beadtam a derekamat. Miután hetek óta nézegettem a tökföldet, elhatároztam megkérdezem mennyibe is volna nekem ez a töklámpás kaland és mikor kellene, hogy megvegyem.
A hölgy nagyon segítőkész volt és még sokba sem kerül így terveztem a meglepit a Zsoltinak. Természetesen ha töklámpást akar akkor válassza ki magának a saját tökjét és cipelje is egy kicsit... érezze hogy munka van vele. Jópofa tök-sárga talicskáik voltak, amibe a kiválasztott tököket gyűjthették a lelkes vállalkozók.
Zsolti villámgyorsan megrohamozott egy talicskát. Először nagyon lelkes volt, de nem tudta egyenesen tartani a talicskát, tartottunk egy kis oktatás-gyakorlást a bejáratnál...
Aztán elkezdte gyűjteni a tököket... mondtam neki, hogy nem vásároljuk ám fel a fél földet, mert neki tetszik a talicskázás...
Ahogy gyűltek a tökök úgy ment el a kedve a talicskázástól. Mondtam neki, hogy a tökökért meg kell dolgozni ám.
Végül megegyeztünk, hogy Anya, Apa, Zsolti kap 1-1 tököt... remélhetőleg amikor Apa hazajön a hét végén majd segíthet nekünk kifaragni a tököket.
A csemete kezdett nagyon veszélyesen "vezetni" és a tökök testi épsége miatt hagytam magam és visszafelé már én talicskáztam, legnagyobb örömére. sokan 5-6 tököt is vásároltak... biztos körberakják a házkörül. :))))
A nagy teljes sikerrel és boldogsággal zárult, amikor hazaértünk délután 5 óra körül különleges látvány tárul a szemünk elé. A hold épp csak felkelt a hegyek mögül.