Elve megérkeztünk Utah állam fővárosába a száraz meleg, hegyes Salt Lake Citybe augusztus 1en...
Keményen azon dolgoztunk, hogy internetet tudjunk csiholni a fenti szobába ahol lakunk... az itteni számítógép tele van vírussal ezért nem tud kapcsolódni sokáig próbáltuk újra telepíteni de hiányoznak dolgaim amik csak 3 hét múlva érkeznek meg...XP-re Wi98at telepíteni... kész öngyilkosság...
Második ötlet a tengerentúli telefonalas volt... meg kitalálni miként működik a kódos olcsó telefon otthonról... hajnalban... Azért itt sem megy minden olyan olajozottan, persze minden relatív...
Egy kis élménybeszámoló tőlem:
Soha nem hittem, hogy Amerika ennyire k. messze van... meg akkor is ha a repülőgépen szórakozást nyújtott egy tvszerű szerkezet amin én választhattam ki milyen filmet szeretnek nézni... persze angolul volt...Az út az első 5 óra után egyszerűen csak végtelennek tetszett... hat meg a 24 órában... amikor meg 1 kerek órát kellett várni hogy a gép landoljon... életünk leghosszabb 1 órája...
Zsolti meglepően jól viselte az utat... csak néha unta elő magát...Az első gépen egymás mellett ültünk és beszélgettünk... a hosszabbik második úton viszont külön voltunk ültetve kicsit...ez nehezítette a dolgot... de Zsolti remekül elszórakoztatott egy olasz párocskát... úgy hogy az olaszok nem beszeltek angolul... persze Zsolti se.... meg olaszul se... megoldottak :))))
A hosszú utat követően kellett várakoznunk... amikor a fiatalúrnak sikerült összebarátkozni egy 3 éves amerikai kislánnyal és a mamájával... itt is érdekes volt a kommunikáció... mikor végre megérkeztünk Salt Lake Citybe mindenki nagyon izgatott volt... mi meg nagyon idegesek.... ugyanis kiderült Rómában elhagytak az összes bőröndünket... és nagyon remélem, hogy napokon belül megérkeznek majd... egyenlőre nincs hír róluk...
Így az első napunk főleg vásárlással telt... bevallhatom igen eredményesen... Zsolti kapott szép új ingeket, alsót, zoknit és cipőt mert a szandálját vásárlás közben egy pillanat alatt meggyilkolta szóval nagyon csinos lett... én kaptam pár felsőt, egy farmert ...
Zsolti beleszeretett egy biciklibe a boltban... kár hogy mar kinőtte a járgányt... de találtunk neki másikat... csak kellett rajta kicsit javítani, de John rögtön elvitte és 20 perc alatt meg is javítottak... Zsolti hihetetlenül boldog lett tőle...ezután rám került a sor.
Kaptam egy olyan szuper biciklit huuuuu talán meg felek is ráülni... :)))) de életem legkényelmesebb biciklije !! A bicikli miatt kellett elmenni vennie a farmert mert szoknyában nehezen megy a tekerés. Kaptunk sisakot meg mindent ami kell...
Jellemző életkép a boltbol... kerestem nadrágot és elsőre egy óriási darabot választottam mondván elég nagy lány vagyok... John első ránézésre is megmondta ebbe meg más is elfér mellettem... kiválasztott egy farmert, ami szinten elég nagynak tűnt hogy passzoljon... és meglepetés John rohangált az öltözőszoba és a polc között mert amit választott 4 mérettel nagyobb volt, mint amire szükségem van!!!!! Magyarországon vagy 4 boltba mehettem volna be hogy mindenki elmondhassa hogy nincs a méretemben... valamint a cipő osztályra tévedtem és egy hosszú polcnyi 42-es valamint 43as női cipőt találtam! Talán végre női cipőt is hordhatok a nagy lábaimon... jó érzés volt, hogy nem én vagyok a legnagyobb behemót akinek szegyen mászkálni a boltban.
Azután elmentünk hogy John beírasson a vezetői iskolába... majdnem ott tartottak... de inkább holnap megyek... Megérkezésünk napján kaptunk egy óriási tortát és rengeteg meglepetést egy ismeretlen tettestől... anyósom meg mindig keresi az elkövetőt... mindenki tagadja...
Emberes... vagy 50 szeletes... óriási diós torta... furcsa hogy a nagyon édes tortan sós fehér hab van... ma ez volt a desszert... többen is megjelentek a családi vacsorán.
Zsolti mindenkit elrabolt egy kis játék erejéig... a fiuk egész türelmesek voltak vele, ezt nagyon élvezte.Cseles a gyerek... látott egy babát a kezembe... pár heteset... rám bízták hogy dajkáljam kicsit... békésen pihent a kezemben.. Zsoltit nem érdekelte különösebben ám amikor az összes fiú kezdett elszállingózni új partnert keresett a játékra. Hozzam lepett és felszólított hogy kérjem el a másik babát is egy másik testvértől, hogy az is legyen a kezemben... az anyuka nevetve megengedte majd 2 másodperc után közölte a lánnyal, hogy jó akkor most jössz velem játszani és elrángatta a játékszoba fele... :)))) Mindig is tudtam hogy nem egy elveszett gyerek... mára megtett engem bébiszitternek...
Most elég késő van lassan hajnalodik szóval itt abba hagyom a történetet... előző nap is csak 5 órát aludtam... biztos hozzászoktam,... Holnap vezetői órára kellene menni... tiszta fejjel... szóval jó éjszakát vagy jó reggelt,... barmikor is olvassatok ezt a levelet...Ja amikor Magyarországon hajnali 5 óra van akkor nálunk előző nap este 9 óra van.,... szóval ti előttünk rohantok időben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése