bemutatkozás

Üdvözlet minden kedves látogatónak, ez a blog amerikai életünket mutatja be megérkezésünk óta. A történetek tükrözik az érdeklődési körömet és a velünk megesett kalandokat. Jó szórakozást az olvasáshoz!!

2006. december 24.

Karácsonyi utca




Amint már korábban is említettem az amerikaiak szeretik díszíteni a házaikat karácsonykor. Aránylag olcsón lehet kapni lámpasorokat különböző színekben és formában valamint előre gyártott világító rénszarvast és egyéb csodákat...
Van egy utca Salt Lake Cityben ahol minden évben megelevenedik egy karácsonyi történet. Egy híres vers alapján.
A teljes utca egyetértésben kiosztja a különböző verssorokat és eszerint díszíti fel házát.

2006. december 22.

Karácsonyi vacsora és ajándékozás






Ilyen méretű család mellett nem is csoda hogy az ajándékozás sorsolás alapján történik :) Idén úgy döntöttek a testvérek, hogy szóljon ez a karácsony a gyerekekről így őket húztuk ki egy kalapból. Öröm volt nézni a kicsik örömét.

2006. december 18.

Óriási hóesés





Nem sok komment kell hozzá betemetett minket a hó a hegy lábánál...
Tekintettel arra, hogy most nem kell iskolába mennem egyáltalán nem aggaszt a dolog... persze Mamma már előre aggódik, hogy mi lesz velünk januárban és februárban... hogyan fogom túlélni a vezetést hóban.

Háááát egyszer mindent meg kell tanulni...
Addig is élvezem a látvány és fotózom amikor csak lehet.

Szerencsénkre a 2 napos hóesés éppen az első magyar vacsora napján kezdett el esni így a vendégek is jóllaktak és még haza is értek.


2006. december 16.

Magyar vacsora meghívott családtagoknak




Végre megmutathattam, hogy milyen a magyar konyha... tekintve, hogy mostanra véget ért az őszi szemeszterem és "rengeteg" szabadidővel rendelkezem Mamma meggyőzött ez egy remek alkalom lenne családtagokat hívni és megvendégelni őket magyaros ételekkel.

Féltem, hogy mit fognak szólni az egyes fogásokhoz így többfélét is készítettem.
Legnagyobb meglepetésemre tulajdonképpen az összes ételből bőven fogyott, ez most vagy annak szólt hogy ingyen kajából nem válogatunk vagy pedig tényleg ízlett nekik.
A legnagyobb sikert a borsos tokány aratta, valamint a gyerekek leginkább a kókuszos rudat részesítették előnyben főételek helyett. Nem gondoltam volna, de a székely káposztából is rendesen fogyott. Persze nem kellene, hogy általánosítsak csak azért mert a férjem ura ki nem állhatja a káposztát azért még mások szerethetik :)

2006. december 9.

Magyar óvoda - iskola




Novemberben sikerült pár hazánkfiával összefutnom... sőt meglepően értesültem, hogy legalább 30 család él ebben a városban ami elég nagy létszámnak számít tekintve hogy mi a nyugati parton élünk.
Meséltem nekik, hogy van egy amerikai tanítványom aki lelkesen tanulja a magyar... és mivel sok gyerekkel voltunk körülvéve felmerült az ötlet, hogy nyithatnánk egy magyar óvodát.
Persze hivatalosan ez bajos lenne... de gondoltuk, hogy minden második szombaton összetudnánk futni és tanítani a gyerekeinket magyar népdalokra, szokásokra és persze a nyelvre.
Így indult, nagyon lelkesek vagyunk... de több a lelkesedés, mint a kommunikációs készség.
Elméletileg mivel önkéntesen jelentkeztem tanítónak megbeszéltük, hogy majd én igyekszem tanítani a nagyobbakat olvasni, írni, számolni...
Ha viszont mindenki szervez egyszerre abból nem sok jó sülhet ki... így történt, hogy felkészültem az órára és még sem használhattam az anyagomat.
Csalódott voltam, ha nem kell a segítségem akkor azt közöljék velem... nem betegszem bele elfogadom... de ez így nem fair.
Érdekesnek találom, hogy éppen magyarokkal van ilyen probléma... az amerikaiak aránylag őszintén megmondják a véleményüket.
A lényeg, hogy a gyerekeknek jó legyen... lesz nekem még elég programom az oktatás nélkül is.