Mimi az új barát
Nagyon érdekes, hogy amikor a legkevésbé számítunk rá értékes emberek jelennek meg az életünkben. A legújabb ismerősömet, annak köszönhetem hogy hosszú, göndör és talán még valamennyire vöröses színű a hajam és a zongoratanárom hasonló vörös göndör tincsekkel rendelkezik, valamint kissé az alkatunk is megegyezik :) Szóval leszólított engem a hölgy, akiröl kiderült, hogy egy nagyon aranyos belga lány és jól kibeszéltük a zongoratanárt, persze csakis pozitívan. Pár napon belül megint összefutottunk az iskola előterében és legnagyobb csodálkozásomra olyanok voltunk, mint régi jó barátok. Meg is hivott a lakásába, hogy jobban megismerhessük egymást.
Tegnap elküldte a címét és ma nagy boldogan készülődtem, hogy meglátogatom... erre nem összeomlott az outlookom grrrr@##!!!!, 3 hónapnyi levelezésemnek annyi... próbáltam megmenteni de ingyen csak 2-3 mintalevelet mentett meg nekem és egyik sem az utolsó leveleim egyike volt.
Legnagyobb szerencsémre tudta a telefonszámomat és irt nekem pár órával a megbeszélt találkozó elött. Szóval minden jó ha a vége jó - kivéve, hogy más értékes levelek is odavesztek...
Nagyon szókimondó a hölgy, legalább egy évtizeddel idősebb nálam és cseppet sem bánja, hogy még csak most dolgozik a diplomáján. Végre egy normális ember :D és ráadásul ö is európai így az egy újabb láthatatlan szál, ami jobban összeköt minket... sok mindenre hasonlóan reagálunk néhány mai amerikai diák viselkedésével kapcsolatban :)
Na őt nem kell félteni, mindenről meg van a véleménye és olyan érzésem van, mintha egy született forradalmár lenne :D mindenért keményen megharcolt, ami fontos neki.
Egy nagyon kellemes kis házban bérel egy szintet és jelenleg még a ház tulajdonosa sem zargatja - mert az élettársához költözött. Összefutunk viszont a másik bérlővel, aki az emeletet bérli... és nagyon nevetnem kell.... Zsolti úgy bámul rá, hogy többször el kell mondjam nem illik így nézni valakire. Az oka? A lelkecském ugyan nadrágot hord (feszes,csillogósat), de rengeteg festék és fülbevaló is társul az összképhez. Zsolti bámulás helyett a mutogatást választja. Kérdezget, de anyu miért van a bácsinak fülbevalója? Na ezt hogy magyarázod meg egy 7 évesnek? :D
Meséltem neki, hogy milyen jó boltot találtam, ahol közel féláron tudtam venni egy kisebb digitális zongorát, ami hangzásban megegyezik a zongorával, de hordozható. Őt is nagyon belelkesítettem a hírrel, olyannyira hogy rögtön elment és vásárolt egyet majd pedig a lakás legforgalmasabb részébe állította fel.
Mindketten lelkesen vágunk bele a zongorázás világába, meg látjuk ki meddig jut el :))
Kíváncsian várom, hogy merre fejlődik a barátságunk a jövőben.
bemutatkozás
Üdvözlet minden kedves látogatónak, ez a blog amerikai életünket mutatja be megérkezésünk óta. A történetek tükrözik az érdeklődési körömet és a velünk megesett kalandokat. Jó szórakozást az olvasáshoz!!
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: barát. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: barát. Összes bejegyzés megjelenítése
2008. május 9.
2008. április 10.
A közös munka gyümölcsét meg kell ünnepelni
Annyira szaladt az idő és annyi minden történt velünk folyton, hogy el is felejtettem említést tenni arról, hogy az iskola mellett más elfoglaltságom is volt az iskola és a háztartás mellett. Amikor időm engedte az óráim után segítettem egy barátomnak a vállalkozásában. No ez most nagyon komolyan hangzik, de valójában csak egy hobbi elfoglaltságról van szó.
Magyar tanárból - mert hogy ö volt a tanítványom akit magyarra tanítottam - gazoló asszisztensé változtam :)) vagyis kertészkedésben segítettem öt ki. Az egyik legtöbb munkát adó kertben tevékenykedtem a legtöbb esetben. Szerencsére a hely elég közel volt hozzánk így néhány órás munka után csak 10 perc kellett és máris az iskolánál vártam Zsoltit és unokatestvéreit szükség esetén.
Ez az elfoglaltság több okból is hasznos volt. Először is tökéletes kikapcsolódást nyújtott nekem az iskola bezártsága után valamint kisebb testedzést is biztosított s nem elhanyagolható anyagi nyereséget is :D. Ernest barátom élete pedig kellemesebb lett, nagyapaként már nem olyan egyszerű naphosszat hajolgatni, térdelni és egyéb testhelyzeteket felvenni.
Olyannyira jó munkamegosztásban dolgoztunk, hogy időközben az ügyfelek száma is növekedhetett. Teljesen megtiszteltetésnek vettem amikor felajánlotta a tavasz további részét és nyár elejét átvehetem töle ezzel gyorsan megörököltem a klientúra nagy-részét. Neki a keleti partra kellett utazni családi okok miatt meg persze abban is reménykedett, hogy talán komolyabb pénzkeresetet is talál. Még tavaly télen elhatározta, hogy szeretne eljönni Magyarországra ha már tanulja a magyart egy ideje. Mivel nekünk már karácsony előtt meg volt a jegyünk, hogy a nyarat Magyar-honba tölthessük a lecke fel lett neki adva... közel félévet kapott hogy a nyugdíján kívül gyűjtögessen a repülőjegyre és költőpénzre.
Meglepődtem amikor kedves barátom búcsúebédre invitált egy thai étterembe.
Még jobban csodálkoztam amikor egy apró rejtett étterembe érkeztünk. A berendezés nagyon otthonos volt és a kiszolgálás nagyon udvarias. Egy kellemes csevegés közben azt is megtudtuk a tulajdonostól, hogy az étterem egy teljes családi vállalkozás.
Ami még nagyon tetszett, hogy ebédre kínáltak egy akciós kombinációt (igaz most nem nekem kellett állnom a számlát de jó tudni hogy hol lehet olcsóbban enni) így 8 dollárért 2 ételt választhattunk rizzsel és salátával együtt. Ilyen olcsón még egy McDonald’sba se tudtunk volna ennyi különböző ételt enni. (Arról nem is beszélve, hogy mennyivel egészségesebb is volt az ebédünk.)
Szerencse hogy az ételek neve alatt leírás is található mert egyik névről se tudnánk kitalálni milyen ételt takar.
Az első választásom "Satay", ami pácolt csirke mindenféle fűszerekkel, kókusztejjel amit tűzdelve tálalnak mogyorószósszal és uborkaszósszal.
Második választásom "Gang Dang" ami egy vörös curry leves tulajdonképpen, ez is tartalmas kókuszlevet, csirkét ezen kívül vörös és zöld paprika szeleteket, cukkinit, bambusz darabokat tartalmazott.
Nagyon érdekes volt megtapasztalni az ízek ilyen különleges kombinációját. Az ételeket általában csípős fűszerekkel készítették de a legtöbben volt kókuszlé is, ami kellemesen édeskéssé varázsolta őket így szerintem jobban el lehet viselni az erőteljesebb ízeket is.
Annyira szaladt az idő és annyi minden történt velünk folyton, hogy el is felejtettem említést tenni arról, hogy az iskola mellett más elfoglaltságom is volt az iskola és a háztartás mellett. Amikor időm engedte az óráim után segítettem egy barátomnak a vállalkozásában. No ez most nagyon komolyan hangzik, de valójában csak egy hobbi elfoglaltságról van szó.
Magyar tanárból - mert hogy ö volt a tanítványom akit magyarra tanítottam - gazoló asszisztensé változtam :)) vagyis kertészkedésben segítettem öt ki. Az egyik legtöbb munkát adó kertben tevékenykedtem a legtöbb esetben. Szerencsére a hely elég közel volt hozzánk így néhány órás munka után csak 10 perc kellett és máris az iskolánál vártam Zsoltit és unokatestvéreit szükség esetén.
Ez az elfoglaltság több okból is hasznos volt. Először is tökéletes kikapcsolódást nyújtott nekem az iskola bezártsága után valamint kisebb testedzést is biztosított s nem elhanyagolható anyagi nyereséget is :D. Ernest barátom élete pedig kellemesebb lett, nagyapaként már nem olyan egyszerű naphosszat hajolgatni, térdelni és egyéb testhelyzeteket felvenni.
Olyannyira jó munkamegosztásban dolgoztunk, hogy időközben az ügyfelek száma is növekedhetett. Teljesen megtiszteltetésnek vettem amikor felajánlotta a tavasz további részét és nyár elejét átvehetem töle ezzel gyorsan megörököltem a klientúra nagy-részét. Neki a keleti partra kellett utazni családi okok miatt meg persze abban is reménykedett, hogy talán komolyabb pénzkeresetet is talál. Még tavaly télen elhatározta, hogy szeretne eljönni Magyarországra ha már tanulja a magyart egy ideje. Mivel nekünk már karácsony előtt meg volt a jegyünk, hogy a nyarat Magyar-honba tölthessük a lecke fel lett neki adva... közel félévet kapott hogy a nyugdíján kívül gyűjtögessen a repülőjegyre és költőpénzre.
Meglepődtem amikor kedves barátom búcsúebédre invitált egy thai étterembe.
Még jobban csodálkoztam amikor egy apró rejtett étterembe érkeztünk. A berendezés nagyon otthonos volt és a kiszolgálás nagyon udvarias. Egy kellemes csevegés közben azt is megtudtuk a tulajdonostól, hogy az étterem egy teljes családi vállalkozás.Ami még nagyon tetszett, hogy ebédre kínáltak egy akciós kombinációt (igaz most nem nekem kellett állnom a számlát de jó tudni hogy hol lehet olcsóbban enni) így 8 dollárért 2 ételt választhattunk rizzsel és salátával együtt. Ilyen olcsón még egy McDonald’sba se tudtunk volna ennyi különböző ételt enni. (Arról nem is beszélve, hogy mennyivel egészségesebb is volt az ebédünk.)
Szerencse hogy az ételek neve alatt leírás is található mert egyik névről se tudnánk kitalálni milyen ételt takar.
Az első választásom "Satay", ami pácolt csirke mindenféle fűszerekkel, kókusztejjel amit tűzdelve tálalnak mogyorószósszal és uborkaszósszal.
Második választásom "Gang Dang" ami egy vörös curry leves tulajdonképpen, ez is tartalmas kókuszlevet, csirkét ezen kívül vörös és zöld paprika szeleteket, cukkinit, bambusz darabokat tartalmazott.
Nagyon érdekes volt megtapasztalni az ízek ilyen különleges kombinációját. Az ételeket általában csípős fűszerekkel készítették de a legtöbben volt kókuszlé is, ami kellemesen édeskéssé varázsolta őket így szerintem jobban el lehet viselni az erőteljesebb ízeket is.
Címkék:
barát,
éttermi tapasztalat
2008. március 7.
Emma a csendes társAz iskola év legnagyobb meglepetése volt, hogy a korábbi megszokott osztályt szétosztották újabb diákok érkezése miatt így Zsolti legkedvencebb játszótársa is átkerült egy másik osztályba így alig van esélyük, hogy találkozzanak. A nyár lassan közeledik amikor több lehetőségük lenne találkozni, de Emma Kaliforniában lesz mi pedig Budapesten. Így most próbáljuk bepótolni a hiányt. Annak ellenére, hogy nincsen mindennapos kapcsolat közöttük ott folytatják a barátságot, ahol abbahagyták, és ezt jó látni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)