Dupla áldás 

Ugye, ha egy gyermek áldás akkor kettő még több áldás :)) Nem tudom ki hogyan érez eziránt, de engem biztosan teljesen kikészítene, ha először is két megtermett gyermeket kellene hordanom a szívem alatt, majd pedig egyszerre vagy felváltva kellene gondoskodni a kicsikről. Minden elismerésem azoknak az anyukáknak, akik ezt a bűvészmutatványt véghez viszik. ( Többek között kedves barátnőm is, aki éppen házasságkötésünk kor volt mindennapos iker-várandós anyuka.)
Drága férjecském már régóta viccelődik a lehetőséggel, hogy nekünk is lehetnek ám ikreink miután anyukájának is van egy pár ikerlánya. A lehetőség számomra még viccnek is rossz. Több gyermek ellen nincs kifogásom, de mindent csak sorjában. :)



Tekintettel arra, hogy az ikreknél sokkal gyakoribb a korai érkezés ezért ideje korán megszervezték a babazsur. Azért korai vagy sem a kedves anyuka, aki nem az első csemetéit várja már tekintélyes pocakkal rendelkezett.

Láthatólag az egyik legfontosabb része a babazsúrnak a pelenka-torta volt. Mindenki a csodájára járt és visongott felette. ( Ez is teljesen helyi szokás :))) Néha elgondolkodom miért is nevelik ezt a gyerekekbe.)Ugyan elméletileg babazsúrt csak az első gyermeknek tartanak, de ez családonként változhat hiszen végülis minden gyerek megérdemli az ünneplést és talán az ikrek még-inkább megérdemelnek egy nagyszabású bulit. A parti olyan jól sikerült, hogy alig volt ülő illetve állóhely a vendéglátók konyhájában. Minden tökéletesen meg volt szervezve. A találkozó szintén lehetőséget adott, hogy elköszönhessek pár ismerőstől miután a nyári vakációm után Arizonába fogunk landolni.




Ezért is döntöttünk úgy, hogy a népes találkozó után meglátogassuk az egyik legnépesebb családdal rendelkező sógornőmet. A képből tisztán kiderül, hogy ezen a találkozón a nagymamának volt a legfontosabb szerepe. Nagyon édesen körülvették Mammát és mindenféle fontos dolgot újságoltak el neki, és a legkíváncsibb és legközlékenyebb három muskétás vagyis a hármasikrek (2 fiu 1 lány párosításban) versengett a nagymama figyelméért.

A látogatásunk egyik oka az volt, hogy a sógornőm tizedik csemetéje megérkezett a családba pár hete és még nem volt alkalma a nagymamának meglátogatni a kicsit ( én már 5 nappal születése után láttam a kicsit, sőt mi több az a megtisztelés ért, hogy a kezemben is tarthattam a kicsi Scott Leroy-t.) Nos ha úgy gondoltam, hogy az ikrek felnevelése kihívás, akkor el sem tudom képzelni hogyan lehet három éhes, fáradt, szeretetre-vágyó gyermeket kielégíteni.... hacsaknem négy másik nagyobb nővér segítségével.
Aki a legjobban élvezte a látogatást, az Zsolti volt hiszen több órát is maradhatott és játszhatott az unokatesókkal, legszívesebben ideköltözne a szomszédba.  Tulajdonképpen mi sem bánnánk, ha lenne egy üres telek a közelben, mert John legtöbb testvére itt lakik a közelben és ö is legszívesebben a testvérei közelében élne. Nem tudom, hogy mit hoz a jövő és hogy valaha is sikerülni fog, de tervei szerint legalább egyik fiú testvérét szeretné meggyőzni arról, hogy szomszédos telken éljenek. Meglátjuk.

Babazsúr



















Nagy pillanat a testvérek életében, hogy legfiatalabb testvérük is végre anya lesz. A képen két idősebb, több gyermekes nővérei fogják közre boldogan. Sajnos némi aggódás is keveredik az örömükbe, mert a "kis-hölgy" fiatal kora óta híres arról, hogy főleg édességet és mindenféle ócska ételnek látszó dolgokat töm magába. Ugyan ez soha nem látszott meg rajta, mert ugye a táplálék nélküli étkezés csak alultápláltságot okoz. ( Ennek megfelelően folyton azt halljuk róla, hogy most ilyen beteg meg olyan beteg... de nem hiszi el a saját anyjának, hogy akár némi gyümölcs is segítené az immun-rendszerét)
Gondolom nem kis meglepetést meglepetést okozott a legtöbb testvérnek, aki megjelent a babazsúron, hogy a hét hónapos terhes hölgy alig látszik terhesnek. Néhány nővér képzettségű testvére el is kezdte faggatni. Ugyan ő állította, hogy eszik rendesen, de senki nem hitte, hogy tényleg tudja is mit jelent egészségesen, táplálóan enni.
Ez az egyik legnagyobb problémája több sógornőmnek, hogy bár szeretnének gyerekeket, a teljes terhesség alatt másra sem tudnak gondolni csak nehogy felszedjenek pár kilót. No de arra nem is gondolnak, hogy a baba súlya és egyéb fontos szervek súlya megnövekszik és ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ők híztak meg.
Ritka alkalmak egyike volt, hogy láthattuk a kismamát enni, igaz leginkább az édességeket :))
Mint a képből is gondolom kitalálható kislány érkezését várjuk. Be kell ugyan vallani, hogy bár nem a leg-alakkímélőbb ételek voltak az asztalon, de kivételesen a legtöbb finomság házi készítésű volt és nagyon finom.
Az egyik új kedvencem lett a sajtkrémes-szőlő saláta, ami kép előterében egy méretes tálban látható. Ez a legbűnösebb étel, amit ettem mostanában hiszen a sajtkrém az egy tömény kalóriabomba, no dehát egyszer élünk csuhaj!
Ugyan még csak május elejét járjuk, de az idő ma különösen forró ezért mindenki lelkesen kortyolgatja a finom jeges epres limonádét a sütemények mellé. Ami még inkább élvezetessé teszi az italt, hogy a jégkockákban igazi eprek rejtőznek.
A legtöbb finomságért az utolsó képen látható hölgy a "felelős". Ő a legidősebb sógornőmnek a menye, de hogy most akkor nekem kicsoda? :DDD mondjuk azt, hogy távoli rokon. Ő volt az, aki a pár hónapos babájával esküdött meg tavaly augusztusában. Az idő ugyebár aránylag minden sebet begyógyít, így azt hiszem, hogy az ő korántsem hagyományos esküvői eseményei lassan feledésbe merülnek, nem beszélve a házasságon kívül született csemetéről. Azóta még olyan ügyesen is intézték a dolgukat a fiatalok, hogy kevesebb, mint 1 éven belül még saját házat is tudtak venni maguknak. Természetesen nem látok bele az anyagi helyzetükbe, de sejthető, hogy a családja is belesegíthetett ebbe a folyamatba hiszen manapság még egy amerikai fiatal családnak is komoly gondot okoz anyagilag egy lakás de még inkább egy ház megvásárlása.
Az új házuk szerény, stílusosan berendezett 2 szobás, nappalis nyitott konyhával. A legnagyobb szerencsénkre a vendégek folyamatosan érkeztek és folyamatosan távoztak is így nem volt különösebb zsúfoltság.
Az ajándékok bontásakor ugyan még a konyhában is alig akadt állóhely. Nagyon szerencsés a leendő anyuka, mert semmiből sem kapott kettőt és itt említeném meg, hogy ő és a párja tényleg rászorult minden egyes ajándékra hiszen legtöbbször akár mindketten is munkanélküliek. Remélem, hogy a sorsuk fordulni fog és boldogan, gond nélkül nevelhetik majd első gyermeküket.

A legstresszesebb este

Nem is gondoltam volna, hogy egy egyszerű babazsúros meghívás milyen tortúrába torkollhat. ( olyannyira, hogy hazaérve még egy kalandtérképet is készítettem) Amikor a meghívás történt még nem gondoltam bele, hogy decemberben délután már korán sötétedik. Ködös nap volt, de nem esett további hó napközben így reményteljesen készülődtem. Nem ismertem a helyet, ahová mentem tehát elsőként rákerestem a térképen, örömmel észleltem nincs is olyan messze a Google térképe 20 percre saccolta a megérkezésemet... Én azért biztos, ami biztos 35 percet szántam rá. Amint elindultam kisebb hóesés kezdődött, de nem tűnt veszélyesnek... csak arra nem gondoltam, hogy éppen a hegyek felé autózom így még egy kisebb hó is izgalmassá teheti az utazást. A frissen esett havon a hegyi úton az autó finoman csúszkált úgy döntöttem nem sietek sehová :))) 15 perc múlva elértem a sarkot ahol le kellett volna kanyarodjak... hiába észleltem aránylag korán, nem tudtam lelassulni eléggé hogy bevegyem a kanyart. Itt kicsit megijedtem, de gondoltam a következő utcán lemegyek és meg is van oldva a probléma. Visszafordulni nem tudtam, mert az ellenkező irány egy pár méterrel magasabban futott a hegyen. (1-es pont a térképen) A következő utcát meg is találtam és ugyan nagyon lassan mentem, de amint rátekintést nyertem az utcácskára erős félelem fogott el. Olyan meredek volt, hogy nem is tudtam elképzelni ki az az őrült, aki ezt az utat választja télen. (2.) Ekkor óvatosan leálltam a patkánál, aggódva miként fogom újra elindítani magam. Elemeztem a térképet ( mindig nálam van szerencsére) és egy hosszabb de számomra biztonságosabbnak tűnő utat választottam. Nem sokkal később egy hókotró biztos árnyékába húzódhattam... vagyis más esélyem nem volt a haladásra az egy sávos úton. :) ( 3.) Szépen megtéve a kerülőt elértem a kívánt utat és nagyon büszke voltam magamra... mégis megcsináltam. Ekkor még nem tudtam, hogy jelentős távolság választ el még a céltól. (4.) Elbizakodva indultam neki az utcán és mikor egy érdekes kanyarhoz értem az utca tábla alapján jobbra fordultam (5.) folyt. köv.

Babyshower avagy babafogadóparti

Meghívtak életem első babát ünneplő bulijára, Marie egyik legfiatalabb sógornőm harmadik gyermekét várja és végre ő egy kislány lesz. Testvérei meglepetést szerveztek neki, minden ismerős hölgyet meghívtak az eseményre. Érdekes volt nézni hogyan sikítozott örömében az anyuka minden egyes apró ruhácska és lábbeli megtekintéséhez. Jókat mosolyogtunk a lelkesedésén. Jómagam 2 óriás takarót szegtem be, ismerve milyen apró takarókat gyártanak itt a babáknak, amit kb. 2 hét után már ki is nőttek.
Nagyon meglepődtek a rokonok, barátok amint kiderült, hogy ezt én "csináltam"... nem tudom mi ilyen meglepő és csodálatra méltó abban, hogy egy meglévő takaró anyagot beszegek??!!?... de hát ha ez ilyen népszerű akkor lehet további kismamák is részesülhetnek idén még meglepetés takaróban....