Az út végtelennek tűnt még akkor is ha délután indultunk hogy éjszaka tehessük meg az út nagyobb részét.
Kissé csalódás nekem mert utunk szegélyezi a Grand Canyont és én egy szót sem látok belőle mert éjszaka megyünk.
Kellemes tavaszi időben indulunk, de a 13 óra alatt kapunk mindent, esőt, havat hideget...
csak hogy ne felejtsük el ez még csak március vége itt még akármi megtörténhet...
Az is hogy a tervező útismerő fiuk - férjem és a munkatárs - térkép nélkül indulnak neki az útnak csupán egy internetről nyomtatott útvonal segéddel... és éjszaka 11 körül valahogy nem találjuk az utat ahol lennünk kellene.Így tehát vesztünk 1 órát míg találunk egy utat ami lakott településre visz... ahol sikerül kicsit gyorsabban menni mint 60 km/h és megállít a rendőr... kellőképpen kétségbeesettnek nézhetünk ki mert egy figyelmeztetéssel megússzuk és rá vezet minket a helyes útra...Ekkor még 7 órányi út áll előttünk.
Az éjszaka kellős közepén a semmi szélén szembesülünk egy újabb problémával... valamilyen oknál fogva a kártyás tankolás nem működik... viszont a benzinkút nincs nyitva hogy segítséget kérhessünk... kb. 4 db különböző benzinkút mellett hajtunk el és próbálkozunk újra és újra... és már nagyon félő hogy nem érünk el a következő benzinkútig.
Azért a védőangyalunk mégis csak velünk van mert a legvégső métereknél találunk egy nyitva-tartó benzinkutat.
A hely kísérteties, havas szél fúj és nem látni egy lelket sem. Az épületen belül meleg van, kedves kiszolgáló fogad minket fáradt vándorokat, ránk pillantva kávéval kínál.
Én egyetlen csöpp helységre vágyom csupán de nagyon sürgősen... :))) Ezután már sokkal boldogabban mustrálom a kínálatot hajnali 2 tájékán.
Mire Arizona állam fővárosa Phoenix határába érünk a nap éppen kelni készül ...
nem tudom hogy a klíma vagy pedig valami titokzatos más erő teszi, de itt legendásan szépek a napfelkelték.
Nem hiába vagyunk a sivatagban nap felkelte után rögtön érezni a felénk áradó hőséget.
Amerikában a nagyobb városok rengeteg kisvárosból és azokat összekötő autópályákból állnak, nem kivétel ez alól Phoenix sem. Itt még a város vezetése mellett az indián őslakosoknak is van beleszólási joga a földhasználatba.
Legújabb mentesítő autópályájuk indián területen halad keresztül... itt minden elágazás indián szimbólumokkal díszített és szép summát kapnak az indián vezetők az államtól a föld használatáért. Ebből szép új iskolák és házak épülnek az indián közösségnek.
Röpke órás városon belüli autókázást követően megtaláljuk a házhoz vezető utat. Alig hisszük hogy ideértünk. Pár órás rövid nyugovóra térünk hogy a késő délelőtti órákban neki láthassunk a költözésnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése