bemutatkozás

Üdvözlet minden kedves látogatónak, ez a blog amerikai életünket mutatja be megérkezésünk óta. A történetek tükrözik az érdeklődési körömet és a velünk megesett kalandokat. Jó szórakozást az olvasáshoz!!

2007. december 10.

A legstresszesebb este

Nem is gondoltam volna, hogy egy egyszerű babazsúros meghívás milyen tortúrába torkollhat. ( olyannyira, hogy hazaérve még egy kalandtérképet is készítettem) Amikor a meghívás történt még nem gondoltam bele, hogy decemberben délután már korán sötétedik. Ködös nap volt, de nem esett további hó napközben így reményteljesen készülődtem. Nem ismertem a helyet, ahová mentem tehát elsőként rákerestem a térképen, örömmel észleltem nincs is olyan messze a Google térképe 20 percre saccolta a megérkezésemet... Én azért biztos, ami biztos 35 percet szántam rá. Amint elindultam kisebb hóesés kezdődött, de nem tűnt veszélyesnek... csak arra nem gondoltam, hogy éppen a hegyek felé autózom így még egy kisebb hó is izgalmassá teheti az utazást. A frissen esett havon a hegyi úton az autó finoman csúszkált úgy döntöttem nem sietek sehová :))) 15 perc múlva elértem a sarkot ahol le kellett volna kanyarodjak... hiába észleltem aránylag korán, nem tudtam lelassulni eléggé hogy bevegyem a kanyart. Itt kicsit megijedtem, de gondoltam a következő utcán lemegyek és meg is van oldva a probléma. Visszafordulni nem tudtam, mert az ellenkező irány egy pár méterrel magasabban futott a hegyen. (1-es pont a térképen) A következő utcát meg is találtam és ugyan nagyon lassan mentem, de amint rátekintést nyertem az utcácskára erős félelem fogott el. Olyan meredek volt, hogy nem is tudtam elképzelni ki az az őrült, aki ezt az utat választja télen. (2.) Ekkor óvatosan leálltam a patkánál, aggódva miként fogom újra elindítani magam. Elemeztem a térképet ( mindig nálam van szerencsére) és egy hosszabb de számomra biztonságosabbnak tűnő utat választottam. Nem sokkal később egy hókotró biztos árnyékába húzódhattam... vagyis más esélyem nem volt a haladásra az egy sávos úton. :) ( 3.) Szépen megtéve a kerülőt elértem a kívánt utat és nagyon büszke voltam magamra... mégis megcsináltam. Ekkor még nem tudtam, hogy jelentős távolság választ el még a céltól. (4.) Elbizakodva indultam neki az utcán és mikor egy érdekes kanyarhoz értem az utca tábla alapján jobbra fordultam (5.) folyt. köv.



















Nincsenek megjegyzések: