bemutatkozás

Üdvözlet minden kedves látogatónak, ez a blog amerikai életünket mutatja be megérkezésünk óta. A történetek tükrözik az érdeklődési körömet és a velünk megesett kalandokat. Jó szórakozást az olvasáshoz!!

2007. december 24.


Szenteste

Mint minden évben idén is nagy izgalommal várta Zsolti, hogy mikor díszítjük már fel a karácsonyfát. Tavalyról gondosan megőriztük a papírláncot és egyéb díszeket valamint idén újabb mesterművekkel bővítettük a gyűjteményt. A sok dekorációs lehetőség közül egyet választottunk idén. Vettem flitteres ragasztót, amiben csillogó flitter darabok úszkálnak. Rajzoltunk fenyőfát és gyertyát majd Zsolti gondosan körbe ragasztózta a széleket, hogy csillogjanak. Elég nehezen akart megszáradni, de gondoltuk a karácsonyfán lesz ideje rá. Idén ahogy eddig is leginkább Zsolti igyekeztük elhalmozni ajándékokkal. Kitaláltam, hogy lehetne elejét venni az általános káosznak, ahol egyetlen íróeszköz sem található. Az idei karácsonyra egy nagyon praktikus tartó dobozt ajándékoztam a Zsoltinak a ceruza, filc és zsírkréta gyűjtemény mellé azzal a feltétellel, hogy az eszközök mindig visszatérnek a helyükre.
A praktikus ajándékok mellett találtam túlélő detektív készletet játék távcsővel, fényképezőgéppel, walkie-talkieval, kis rádióval és iránytűvel. A kirakós kontinens térképek nagy segítségére lehetnek Zsoltinak, ha túlélik a szétszedést és összerakást. Bár úgy állapodtunk meg, hogy nem ajándékozunk egymásnak semmi a párommal csak nem birta megállni, hogy ne vegyen nekem valami meglepetést. Ez valóban meglepetésként ért ( igaz ugyan hogy én azért megleptem egy aprósággal de arra már tényleg nem számítottam, hogy ő is megszegi a megállapodást főleg hogy olyan ügyesen színészkedett, hogy nem készült nekem semmivel és most milyen rosszul érzi magát... erre mikor bementünk a szobánkba ott várt a nagy dobozban a varróasztal, aminek tényleg nagy hasznát fogom majd venni. Eddig sok tervemet nem kiviteleztem, mert nehézkes volt az ágyon vagy a földön vágni a kellő pontossággal. Nagyon meglepődtem az ajándékon, de meg is hatódtam a figyelmességén. Kiderült, hogy ugyanazon a napon, amikor vásárolni voltam eltűnt valamilyen ügyet intézni és fél óra különbséggel ugyanabban a kreatív boltban vette az asztalt, ahol én vásároltam Zsoltinak a tartódobozt. :) Még jó, hogy csak 1 kocsink van így nem tudtunk egymásba futni :)
A kellemes meglepetések után Zsolti izgalommal tért nyugovóra mert már nagyon várta a következő napi családi összejövetelt, hogy játszhasson az unokatestvéreivel.

Nincsenek megjegyzések: