bemutatkozás
Üdvözlet minden kedves látogatónak, ez a blog amerikai életünket mutatja be megérkezésünk óta. A történetek tükrözik az érdeklődési körömet és a velünk megesett kalandokat. Jó szórakozást az olvasáshoz!!
2007. május 27.
1 évesek vagyunk hurrrááá
Magam sem hiszem hogy 1 év eltelt mióta kimondtuk a boldogító igent a párommal sokatok jelenlétében.
Sok viz lefolyt azóta a vén Dunán... és mi is tapasztaltabbak lettünk sok témában...
Rokonok segítségével gyermekmegőrzést nyertünk a hétvégére és egy mini nászútra mentünk kb 150 kilométerrel odébb.... a választásban a legfontosabb tulajdonságok egyike a medence és a jakuzzi volt.
Az már csak fokozta a hangulatot, hogy a jakuzzi a saját szobánkban volt :)))))))
Rögtön ki is találtuk hogy óriási habparty-t fogunk tartani... igen ám de arra csak tapasztalatból jöttem rá ha feltöltöm a jakuzzit és habfürdőt rakok bele az úgy felhabzik hogy örülök, ha kilátok a habból... mint a példa is mutatja...
A medence meg egyébként épp kellemes méretű kb 2 személy részére... de nem akkor amikor 5-10 gyerek ugrándozik úszóalkalmatosságokkal együtt. Így mikor John kihullott az éjszakázástól én este 9kor lementem uszikálni... nagyon kellemes volt...
El is ábrándoztam rajta hogy nekem sem kellene nagyobb medence ennél :)))))))
3 nap alatt sikerült bepótolnom több év lemaradást tévénézésben... az oktatócsatornákat nagyon élveztem és több csatorna foglalkozott ház építéssel szépítéssel és ehhez kapcsolódó versenyekkel... no persze nem csak műsorban de reklámban is behoztam a lemaradást... vicc nélkül minden 15 percben 10 perc reklám van az adókon... ez még rosszabb, mint Európában...
Nászúthoz illően minden este más étteremben vacsiztunk.
Az első este egy terülj terülj asztalkám étterembe mentünk ahol hegyekben állt az étel és mi annyit ehettünk amennyit bírtunk... de már az első tányérnál kifulladtunk :) a választékot tekintve nem is bántam, hogy csak egy óriási tányér salátát készítettem magamnak egy héjába sült krumpli köré. Második nap viszont meglátogattuk az egyik kedvenc éttermünket... vagyis nem tudtuk hova menjünk ... csellengtünk az utcákon és hirtelen felfedeztük itt is van éttermük... a képen látható rántott csípős szószba mártott csirkeszárny a specialitásuk, ranch mártással, ami hasonlít kicsit a tartár mártásra de egyáltalán nem az... valamint finom ropogós zellerszárakkal...
Az első kedvencem Amerikában ez a ranch szósz ... amit elméletileg akár otthon is elkészíthetünk... majd jól meg kell tanuljam miként is mert a finom ropogós salátámat leginkább ezzel a szósszal szeretem meglocsolni.
Sajnos minden móka - főleg ha jól érzed magad - hamar véget ér... de még utolsónak már hazaérve bebarangoltuk kicsit a várost, ahol lakunk. Vasárnap lévén az autó kereskedéseket zárva találtuk, de elsétáltunk piacfelmérés céljából és hogy kitaláljuk milyen autót is szeretnénk majd a későbbiekben. Őrült meleg májusi nap volt így a kalandozásunkat egy belvároshoz közeli parkban fejeztük be, pihenésképpen... Hihetetlen de még egyikünk sem járt ezen a helyen korábban...
Feltöltődve élményekkel és álmosan igyekeztünk hazafelé, amint a nap lement a láthatáron bearanyozva a láthatárt.
Címkék:
éttermi tapasztalat,
szórakozás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése