Hirtelen történt, senki sem számított rá... nagy titkolódzás kísérte, de végül mi is megtudtuk.
Egy fiatal halk-szavú csendes lány megálmodta, hogy John utolsó facér, hasonlóan hallgatag öccsét rendelte az Úr férjéül ezért az apjához fordult segítségért, aki helyi szokás szerint apósomhoz fordult, mint potenciális leendő örömapa a másikhoz, hogy megvitassák a fiatalúr szándékában áll-e feleségül venni a takaros teremtést.
És a "fiúkérés" mély meditációra és böjtre sarkallta az ifjú vőlegényt... vajon megérdemli-e ezt a gyöngyszemet... együtt nőttek fel, de soha nem néztek egymásra még így ahogy most.
A fiú annyira boldog volt, hogy nehéz feladat elé állította a családot. Először is kezdetben titkolta az ara kilétét ... de az esküvőt 3 héttel később tervezték., majd elszaladtak 1 hétre Kaliforniába édes, forró nászúra. Így adva 1 hét további haladékot az esküvői parti előkészületeire.
A helyszín a hitem szerint óriási ház, ahol mi élünk anyósékkal.... amikor a mi esküvői partink volt több mint 100 emberrel azt hittem több embert nem is lehetne ellátni... de ők megmutatták hogy ha nagyon akarják több, mint 200 embert is meghívhatnak.
Szó szerint sorba kellett állni hogy a ház egyik feléből... mondjuk a konyhába juss ahol az étel volt. Nem beszélve egyéb szűkös helységekről.
Aki először érkezett tartotta a pol pozícióját a kaja közelében. Rettegésükben hogy nem lesz elég az étel a vendégek érkezése előtt az édes zsömlével készült sonkás szendvicseket szorgos kezek szelték ketté... félelmük alaptalan volt. Rengeteg ételt ajándékoztak el és mi még több mint 1 hétig a szendvicsek maradékából éltünk. Legnagyobb sajnálatomra a párom éppen Arizonában dolgozott pár napra... de velem ellentétben ő volt a legboldogabb ember hogy kihagyhatta ezt az őrületet a házban.
A fiatal pár annyi ajándékot kapott hogy 2 és fél órába telt kibontaniuk és a segítségemmel listát készíteniük az összes ajándékról... a folyamatot az is lassította hogy Zsolti mindenáron a friss menyecske közvetlen közelébe akart lenni elválasztva az elméletileg egymás mellett ülő házaspárt.
Nehéz volt meggyőzni Zsoltit, hogy adjon teret nekik, mert mostantól ők elválaszthatatlanok.
Egyszer majd ő is rájön.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése