bemutatkozás
Üdvözlet minden kedves látogatónak, ez a blog amerikai életünket mutatja be megérkezésünk óta. A történetek tükrözik az érdeklődési körömet és a velünk megesett kalandokat. Jó szórakozást az olvasáshoz!!
2008. február 14.
Ujabb látogatás Arizonába iskola ügyek miatt
A még változatlanul havas Salt Lake Cityből indultunk el repülővel Phoenix-be Arizona állam fővárosába. Terveink szerint nyártól kezdve itt fogunk élni ameddig Johnnak állása van a környéken. Ezért is kellett megjelennünk, mert február lévén már gyűjtik a jelentkezéseket az általános iskolák a következő őszre. Sőt a legnagyobb meglepetésemre az iskola, amit végül választottunk Zsoltinak már be is fejezte a jelentkezést így csak speciális engedéllyel vehetik fel majd Zsoltit ide. Máshol májusban bőven elég jelentkezni, de úgy tűnik az USA-ban a legtöbb helyen hamar betelnek a helyek. Az első képet a repülőn felszálláskor készítettem és a belvárost mutatja valamint az egyik fontos főutat az I-215 körautópályát.
A második képen Zsolti kertészkedik a komoly méter széles hátsó kertünkben.
Hiába van még csak február Arizonában már meleg van és ültetési szezon. Meg is bántuk, hogy nem hoztunk csizmánk mellé cipőt is így az első utunk a helyi Walmart-ba vezet.
Sikerül megtalálni a helyi főiskola legközelebbi épületegyüttesét és információt kérni a beiratkozáshoz. Itt is késésben vagyok szerintük már el kellett volna postázzam az eddigi tanulmányi eredményeimet.
Pár nap hiányzás után vissza kell térnünk Utahba és a téli időjárásba aminek nem vagyok ellene. Ha februárban közel 30 fok van Arizonában akkor nem is szeretném tudni, hogy milyen meleg a nyár. Már előre rettegek, hogy egy igazi forró sivatagi városban kell éljek.
Hazafelé is fotózom a változó tájat ahogyan a vöröses kövezetű hegyeket felváltja a hó-takarta táj, majd megérkezésünkkor megpillanthatjuk a még mindig havas síkságon fekvő Salt Lake City-t. Ekkor döbbentem rá, hogy mennyire fognak hiányozni a hegyek ha elköltözünk. Nem csak a látványuk miatt, hanem értékes tájékozódási pont miatt is. Arizonában minden sík volt így ha nem olvasom gondosan a térképet és az utcatáblákat nem tudnám, hogy északnak vagy nyugatnak tartok éppen.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése