Családi netezés

Kivételes élményben volt részem a hétvégén.
Sikerült videó-felvételes kapcsolatot teremteni a családdal, beleértve Öcsémet és kis családját.
Lassan 1 éve hogy nem láttuk egymást. Ez szintén igaz a képen látható növésben lévő angyalkára, Henire - Öcsém lányára.
Először nem értette hogy hogy lát engem és hangszóróban hallja a hangom de nem vagyok a szobában és nem vagyok a gép mögött sem. Aztán sokat nevetgéltünk és beszélgettünk...
Örömmel hallottam róla hogy a következő napokon emlegetett hogy "beszéltem Magdival... beszéltem mikrofonnal...
Alig 2 éves volt amikor elmentünk arra emlékezett, hogy Zsolti elrepült repülővel... de én mint felnőtt nem tettem rá nagy hatást gondolom :)))))
Remélem, hogy lesz még alkalmunk így beszélgetni a családdal... és persze majd meglátogatni mindenkit amikor reményeink szerint jövő nyáron hazalátogatunk Magyarországra.

És megint csend....

Könyv és füzet halom aljáról kiáltok Nektek még élek!!!! Csak vizsgaidőszakom van és ez lelkileg, idegileg megvisel... még 2 hét és igyekszem kivirágoztatni a blogot új történetekkel.

Zsolti a kis cseles

Kivételesen a kimerültségtől korábban ágynak dőlök... 8 óra tájékán, nem így kedvesem aki nem szeret korán feküdni. Zsolti kihasználva az adódó alkalmat... miután kérdésemre, hogy mi történt az iskolában semmi volt a válasz besomfordál a szobába amikor már alszom és egy levelet nyom apja kezébe. Csak akkor olvasd el amikor már elmentem aludni mondja és meglepő módon szó nélkül lefekszik időben, könyörgés nélkül.
Melyik szülőnek nem lenne egy gyanús?? John egy pillanatra sem gondolja hogy ez furcsa, lerakja a levelet és el is felejtkezik róla.
Így megúszta hogy este legyen elbeszélgetés vele.
A tanár levelezik velünk. Amikor volt személyes értékelés és a tanárnő áradozott hogy a Zsolti a legjobb olvasó a csoportban akkor miért nem említette meg hogy probléma van vele akkor azt mondta hogy jól viselkedik. Most meg a feladatait nem csinálja meg pedig esze lenne hozzá mert ő a legjobb az osztályban, ha olló van nála akkor meg egyenesen veszélyes. A negatív viselkedése rossz hatással van a tanulmányi fejlődésére viszont ha felhúzzák akkor fizikálisan reagál mondja a tanárnő.
A saját unokatestvéreivel soha nem harcol, nem bántja őket... egyszer sincs rá panasz... a testvér gyerekek jobban gyepálják egymást, a családban lévő csecsemőkkel meg egyenesen gyengéd és nagyon óvatos, játszik velük amikor csak tud... pedig eddig nem törődött velük, zavarta a babák jelenléte.

A tanárnő azt mondta hogy színes kártyákat fog hazaküldeni a piros rosszat jelent a sárga közepeset és a zöld jót... ezt ma reggel beszélte meg Johnnal de nem találtam kártyát és a gyerek sem tud róla, biztos elfelejtette
A tanárnő is elismeri hogy ha akar akkor kedves és szerető gyerek, itthon kedves apósékkal és engedelmes, néhány kilengésem kívül nekünk is jól viselkedik.
Sajnos viszont teljességgel elutasítja hogy magyarul beszéljen azt mondja hogy nem tud már mondatokban beszélni pedig sokszor angol igékhez is hozzárakja a magyar szerinti ragozást-- tehát tudja melyik helyes tudatosan. Én 100%ban magyarul beszélek hozzá mindenkor és kérem hogy magyarul válaszoljon, de csak angolul teszi... most már a Mamma is kérdezgette tőle hogy miket tud még mondani magyarul
Az igen és nem szavakon kívül tudta még a jó éjszakát és a jó reggelt... mondatokat egyáltalán nem formál... de kristály tisztán érti hogy én miről beszélek és hogy mit akarok... jelezvén hogy igenis érti a nyelvet
Én sokat beszélek vele sőt még mindig magyar meséket olvasok neki de ő az angolokat akarja.
Mondtam neki hogy nyáron csak velem lesz így nagy-ütemű olvasási és mese gyakorlatokat fogunk tartani
Ha akar akkor már most is elolvas dolgokat... leolvassa a falról hogy csütörtök gond nélkül... és beleolvas a magyar MSN beszélgetéseimbe.
Nem hittem hogy ez ilyen hamar megtörténhet, nem akarom elhinni hogy a folyamatos kommunikáció nem segít.

Hirtelen havazás a tavasz beköszönte után

Hihetetlen de ma április 18án pár centis hó lepte meg a virágzó gyümölcsfákat és virágokat.
Az első 2 kép a főiskolán készült, a harmadik a sógornőm előkertjében.

Golden Corall a nemesi borzalom

Nem minden arany ami fénylik főleg nem ha egy olcsó gyorsétteremben kapod... ahol állítólag mindent házilag készítenek... persze némi nagyüzemi segítséggel...
Amerika legnagyobb fogása az "All you can eat" étterem vagyis annyit tömsz magadba fix összegért amennyit bírsz.
Ez jelen esetben kb. 15-20 dollár fejenként korlátlan mennyiségű fogyasztást jelent.
Ami átszámolva valahol kb. ott van ahol a magyar hasonló jellegű éttermek... illetve még talán egy picivel drágább is... viszont még csak gondolatban se tegyünk összehasonlítást.
Ezért a pénzért Mo-n vadhúst, kiválóan elkészített ételeket kapunk. Ugyanez itt messze-földön csak kizárólag mennyiségre megy minőségnek nyoma sincs.
Nyugdíjasoknak és gyerekeknek kedvezmény jár így a nagyétkű nagyemberek és rengeteg nyugdíjas látogatja a helyet.
Vasárnap van a tegnapi tartalmas program majd késő esti mozi után kellemesen bealszunk fél 11ig... ekkor ér minket a csapás, hogy egyik testvér anyósostul és apósostul meghív minket a fent említett helyre. John előre visít, de nem akarja elrontani senki örömét. Finoman figyelmeztet, hogy majd meglátom...
Késői reggeli korai ebéd étkezdei stílusban.
A salátát elrontani nagy tehetség kell hozzá ezt még ők sem merik megkockáztatni tehát az friss és ropogós, de innentől kezdve az ételek többsége látszólagosan is vagy túlfőzött, vagy uszik az olajban illetve a levesek nagy valószínűség szerint sós-konzervhez hasonlítanak.
Tévedés ne essék... van olyan étel ami aránylag jól néz ki csak megkóstolni nem merem.
Gyermekek egyik kedvenc étele a makaróni és sajt... de Zsolti ránéz és köszöni nem kéri... igazi zsíros sajt lehet rajta meg úszik a tészta... és természetellenes sárga színe van... ami persze jellemző az itteni Cheddar sajtra de nem ilyen mértékben.
Talán én vagyok az egyetlen ember aki meglepődik, de főétel 2 pulton található... az édességek 3 pultot és egy fagyis részleget foglalnak el.
Kétszer háromszor is körbejárom a főételeket de nehezen szánom rá magam melyiket is válasszam. Végül a csirkénél maradok... gondoltam ezt talán nem lehet elrontani... tévedtem... furcsa mellékíz és amúgy jellegtelen íztelen "fűszerezés" jellemzi... így szégyen szemre az étel nagy részét, amit óvatosan tányéromra pakoltam ott kell hogy hagyjam... még a csábítóan hívogató krumplipürét is, amit egy felirat hirdetett, hogy házilag gyártott. Ezt lehet hogy valaki hátul a konyhában kutyulta össze de nagy valószínűséggel azért van fűrészpor íze mert porból keverték... ennyit a házias konyháról. Akkor inkább vásárolok 20-30 dollárért és magam megfőzöm amiből még ehetőt komponálhatok.
Ennyi elbátortalanító élmény után már csak annyira marad erőm hogy képeket készítsek az édességekről amik láthatóan tiszta cukor és liszt keveréke... ha valaki ezt kedveli ( márpedig az amerikaiak láthatólag élvezik ezt ) akkor a harmadik mennyországban érezhetik magukat.
Külön asztal van a fagylalt és a saját tortaszelet további édesítésére. Színes m&m cukorkától kezdve valószínűleg édes vajas-krémen keresztül a nehéz tejszínhabon át bármivel megszórhatod a desszertet... és elfogyasztása után garantáltan diabetikus kómába esel... de minimum mozdulni sem tudsz az asztaltól mert a sok cukor letaglózta a szervezetedet.
Ettől még csak sokkal rosszabb, ha cukorbetegek számára készült édességet kínálnak mert a cukorpótló szerek mindegyikének szörnyű mellékíze van.
Ezek után egy cseppet sem csodálkozom akár hányszor vendégeket hívtunk a házhoz és magyaros kaját főztem mindenki azt kérdezte miért nem nyitok éttermet ezek az ételek isteniek. Olcsóbban és egészségesebben jövünk ki ha veszek 6 kg csirkét és csinálok egy nagy vájling tejfölös csirkepaprikást tésztával vagy két kondér gulyáslevest amit még egy hétig is ehetünk.
Persze aki ki akarja próbálni ezt az amerikai csodát ám tegye... talán csak én vagyok túl igényes.

Bányalátogatás

A kölykök legnagyobb örömére végre eljutunk a nyugati végek bányájába...
A Kennecott bánya a világ legnagyobb ember által ásott bányája. majdnem 1 mérföld mélysége van ami azt jelenti hogy a Sears Tower a világ jelenlegi legmagasabb épülete a bánya mélységének alig feléig érne... a szemmel ez nem is fogható fel... hiába készítettünk róla fényképet... minden egyes gyűrű a bányánál több métert jelent... és rengeteg gyűrű van.
Több mint 6 billió tonna anyagot hurcoltak el innen az évek folyamán... a bánya 1906 óta üzemel...
Millió tonna rezet, milliónyi ezüstöt, aranyat és molybdéniumot bányásztak már innen.
Naponta 450 ezer tonna anyagot mozgatnak ki ... és ebből csak 1/3 értékesebb ér, 2/3a szemétnek számító kő.
Egy tonnányi kell réz érből 5 kiló tiszta réz előállításához... tiszta megéri mi?
Az arányokat mutatja, hogy a buldózer gépek amik lent dolgoznak a képen látható kerekekkel működnek és ez még csak az alja a kocsinak... innen fentről kis matchboxoknak tűnnek de valójában 1 emelet magasak legalább.
Zsolti rögtön megragadta az alkalmat hogy kipróbáljon egy bányászati szállító kisvonatot...















A bánya mellett egy nagyon informatív múzeum található sok kipróbálható tárggyal ami a gyerekeket is leköti.
Ami meg engem kötött le egy jó darabig.. rengeteg minta példánya az ásványoknak... és aztán az ajándékboltban lehetett csemegézni temérdeknyi marokkő, mágneses kő, nyakláncok, réztárgyak és más emléktárgyak között.
A fiatalok versenyben voltak ki mit fog hazavinni a boltból...

Legstresszesebb évközi vizsgám

Megint Kémia a palettán... a mostani nyomás arról szól, hogy bizonyítsam tudom az anyagot és legutóbb csak agyilag begörcsöltem... minden reményem abban van hogy megtudom őrizni nem létező hidegvéremet és a feladatra koncentrálni pánikolás helyett.

Mindenkinek Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok!!!!!

Idei húsvétom nagyon elfoglaltra sikerült de innen is üzenem mindenkinek, hogy gondolok rátok... és remélem nemsokára hallok felőletek

Sok puszi



ui:
Soha nem láttam még ennyi rikító rózsaszín és világoskék tojást életemben.

Közeleg a húsvét várom már....

Egyik kedvenc ünnepem a húsvét... a finom sonkával, tormával és a sok főtt tojással... már idejében megkezdem az előkészületeket... tojás festéket, tartókat vásárolok. Megkeresem a boltban a legerősebb tormát... és veszek vagy 50 db tojást...
Legnagyobb sajnálatom kissé csalódás ér mikor megtudom hogy Amerikában a húsvét egyáltalán nem ünnep... vagyis hétfőn mindenki megy dolgozni mintha mi sem történt volna... a gyerekek vasárnap kapnak egy csomó csokit és ennyi volt a húsvét.
Azért én jól megmutattam a családnak hogy a húsvét az egy klassz ünnep...
Festettünk tojásokat a gyerekekkel délután... 10 perc után megunták... én hazamentem és késő estig festegettem Zsoltival meg Johnnal a tojásokat.





A képeken látható hogy egymásnak is festegettünk tojásokat. :))) Jó olvasást és nézelődést hozzá..

Dupla születésnap dupla öröm

Alig értünk haza az arizonai útról Johnt máris meglepetés várta... ami egy kedves gesztus, de sajnos a képen látható torta ugyan jól néz ki de teljességgel ehetetlen. Az elméletileg csokikrémnek álcázott műízű műanyag krém majdhogy nem megkaphatná az egészségre ártalmas jelző... belül pedig száraz piskóta tészta között 1 mm ismeretlen eredetű krém található... John ismerve a "márkát" meg sem kóstolta... és óvatosságot ajánlott a figyelmünkbe... az első szelet után nyilvánvalóvá vált mire is gondolt.

Viszont idén ünnepelhettük másodszorra együtt a születésnapunkat. Így a héten 2 alkalommal is étterem és mozi volt az ünnepi menün.
Sajnos a filmválasztás nem volt a legszerencsésebb elsőre egy rejtélyes Sandra Bullock filmet néztünk meg... ő akart nekem kedvezni - azt gondoltuk, hogy jó lesz a film - nagyot tévedtünk...
Így amikor a második filmet kellett a hétvégén kiválasztanunk eléggé bajban voltunk...
Nekem semmi kedvem nem volt öldöklős filmet nézni... valami könnyed humorosra vágytam... végül John talált egy humoros horror filmet Tarantino rendezésében...
Meg kell vallani egyik sem volt valami szerencsés választás...
De legalább a másodikon néhol nevetni is lehetett.

Grand Canyont akarok!!!

Sokkal hamarabb végezek a fiuk a munkával mint gondoltuk... vasárnapra már a visszautat tervezzük... eredetileg megint éjszaka akartak utazni, de én nem hagytam... hát micsoda kínzás ez, hogy elviselek 13 óra autóutat és cserébe még annyit sem kapok, hogy láthassam a Grand Canyont!! Igenis utazzunk nappal és hadd fényképezhessek kedvemre.
Jöttem, szóltam, győztem
Íme néhány kép a hazafelé útról










Hazafelé kiderült, hogy odafele menet egy teljes Nemzeti park miatt tévedtünk el az úton... most viszont mivel az út keresztül vezetett a parkon némi pénz fejében kocsival keresztül gurulhattunk ezen a lenyűgöző tájon ami felért egy második Grand Canyonnal...



Azt hiszem 6-7 órás út ide vagy oda ... ezekre a helyekre még vissza kell jönni... kora estefelé megérkeztünk még naplemente előtt és ugyan a sofőrök fáradtak voltak én egy cseppet sem bántam, hogy nappal utaztunk.