Magyar óvoda - iskola

Novemberben sikerült pár hazánkfiával összefutnom... sőt meglepően értesültem, hogy legalább 30 család él ebben a városban ami elég nagy létszámnak számít tekintve hogy mi a nyugati parton élünk.
Meséltem nekik, hogy van egy amerikai tanítványom aki lelkesen tanulja a magyar... és mivel sok gyerekkel voltunk körülvéve felmerült az ötlet, hogy nyithatnánk egy magyar óvodát.
Persze hivatalosan ez bajos lenne... de gondoltuk, hogy minden második szombaton összetudnánk futni és tanítani a gyerekeinket magyar népdalokra, szokásokra és persze a nyelvre.
Így indult, nagyon lelkesek vagyunk... de több a lelkesedés, mint a kommunikációs készség.
Elméletileg mivel önkéntesen jelentkeztem tanítónak megbeszéltük, hogy majd én igyekszem tanítani a nagyobbakat olvasni, írni, számolni...
Ha viszont mindenki szervez egyszerre abból nem sok jó sülhet ki... így történt, hogy felkészültem az órára és még sem használhattam az anyagomat.
Csalódott voltam, ha nem kell a segítségem akkor azt közöljék velem... nem betegszem bele elfogadom... de ez így nem fair.
Érdekesnek találom, hogy éppen magyarokkal van ilyen probléma... az amerikaiak aránylag őszintén megmondják a véleményüket.
A lényeg, hogy a gyerekeknek jó legyen... lesz nekem még elég programom az oktatás nélkül is.